Krisna-völgyben kb. 130 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élők, de a nagy részük családos. A nap korán reggel kezdődik, mivel a kora reggeli órák nagyon kedveznek a lelki gyakorlatoknak. Fél ötkor mindenki összegyűlik a templomban a hajnali istentiszteletre.Bővebben ->
A helyi iskolában (gurukula) nyáron sem áll meg az élet. Bár a szünetben a tankönyvek nem kerülnek elő, a gyerekek természetközeli életmódra való nevelése tovább folyik azáltal, hogy a maguk módján, aktívan, de mégis játékosan részt vesznek a közösség életében.Bővebben ->
Az alábbi cikk egy állatvédő olvasónk kérdése alapján született meg: Miért kell az ökröket kitenni az orrkarika viselés szenvedéseinek? A válasz több elgondolkodtató állatvédelmi pontot is érint, melyet szívesen megosztunk másokkal is.Bővebben ->
Az elmúlt évezredben az erdők jelentősége több alkalommal is átértékelődött Európában. A középkorban a népesség arányához képest nem jelentett problémát, hogy az emberek korlátlanul használták ezeket a területeket.Bővebben ->
Varnásrama dharma a neve annak a társadalomnak, amelynek célja, hogy az ember kötelességeit végezve fejlődhessen a lelki életben és végül elérje célját, hazatérjen, vissza Istenhez. Ezen elv szerint próbáljuk mi is berendezni életünket, itt, Krisna-völgyben.Bővebben ->
„Krisna-völgy a nyugalom szigete” – szokták mondani a hétköznapokon hozzánk ellátogató vendégek. Sokan közülük nem is sejtik, milyen mozgalmas, hangos és pezsgő itt az élet a fesztiválok idején, ami meglehetősen gyakran adódik nálunk…Bővebben ->
Bizonyára sokan találkoztak Krisna-völgy híres mottójával: egyszerű élet, magasszintű gondolkodás, de talán már kevesebben tudják, hogyan valósul meg ez a gyakorlatban, milyen erőfesztítéseket tesz ökofalvunk az önellátó élet körülményeinek megteremtéséért.Bővebben ->
November elején az év legédesebb fesztiválját ünnepeltük, a Góvardana Púdzsa ünnepséget. Azért a legédesebb, mert ezen a napon mindenki kitesz magáért, és a legkülönfélébb édességeket ajánlja fel Krisna Góvardhan Lál formájának.Bővebben ->
Az időjárás változásának újabb mélyre szántó jeleiként megmutatkozó ismétlődő aszályokat a botanikus kert növényzete viszonylag jól átvészelte, viszont a klímaváltozás jegyében át kellett gondolni az erdősítések ütemét és jellegét, új terveket kellett hát készítenünk.Bővebben ->
