Mesélnénk egy keveset a Búcsúval kapcsolatban arról is, hogy a látogatók milyen programok közül válogathattak még a rendezvény alatt, milyen látnivalókat nézhettek meg, hogy az egyes korosztályoknak milyen élményt adhatott ez a fesztivál.
Az idei évben tizenötödik születésnapját ünneplő Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm július utolsó hétvégéjén ismét otthont adott egy immár több mint egy évtizedes hagyománnyal bíró és nagy népszerűségnek örvendő rendezvénynek, a Krisna-völgyi Búcsúnak.
A kicsiny, észak-somogyi falu, Somogyvámos, melynek határában elterül az említett Krisna-tudatos ökofalu, vonzó célpont a turisták számára. Így volt ez ebben az idópontban is, hiszen a Biofarm leglátogatottabb programja csaknem 6500 vendéget csalogatott el a rossz időjárás miatt kissé még hűs vizű Balaton mellől a Dél-Dunántúlra.
A Búcsú a közönséget ismét izgalmas programokkal várta, melyek között mindenki megtalálhatta a neki tetszőt. A legkisebbek a játszótéren és a gyermekprogram-sátorban találhattak játszópajtásra, és megnézhették a krisna-völgyi iskolát is, a testfestő sátorban szebbnél szebb hennamintákat festethettek. A fiatalok és a vásári ereklyéket kedvelők a kirakodóvásárban időzhettek. Az idősebbek és a természetkedvelők a kézműves-faluban bemutatott, szinte elfeledett mesterségek megismerésével, és az élmények újraidézésével, valamint a Gondolatkiállítás sátor természetközeli, ökologikus életmódról szóló előadások meghallgatásával, a tehenészet, a biokertészet megtekintésével szerezhettek kellemes perceket maguknak.
A filozofikus érdeklődésűeket és a művészeteket kedvelőket a templom vezetéssel egybekötött megtekintése és a nagyszínpad színes műsora – tradicionális indiai zene- és táncbemutató, előadások Krisna-völgy életéről és a Krisna-tudatról, Karnámrita dévi dászi énekesnő és Kövi Szabolcs fuvolaművész műsora – kötötte le leginkább. A háziasszonyok, és főzni szerető urak az igazi, sárból épült indiai tűzhelyeken bizonyíthatták be konyhai rátermettségüket, akik pedig megéheztek, el is fogyaszthatták remekeiket, vagy ha nem voltak elégedettek főztjükkel, ezer négyzetméteres étkezősátrunkban kóstolhatták meg a vegetáriánus konyha helyi termesztésű zöldségeiből készült remekeit.
Ha a lakmározás után elfáradtak a vendégek, kisvasúton nézhettek körbe a 250 hektáros területen, és az idegenvezetők tolmácsolásában ismerhették meg az itt lakók életét, ha pedig a látottaktól új erőre kaptak, a valóságshow-sátorban egy óra erejéig Krisna-hívőkké válhattak, felpróbálhatták öltözékünket, megtanulhattak purit, azaz indiai kenyeret sütni, felajánlani azt Krisnának, és a imaláncon mantrázni. Korra, nemre, fizikumra és jellemre való tekintet nélkül nagyon nagy népszerűségnek örvendett az íjászat, ahol mindenki kipróbálhatta tudományát, és – mint egy igazi céllövöldében – ajándékra válthatta találatait.
Ugyanígy nagyon sokakat vonzott a krisna-völgyi Tehenészet, ahol egy kéthetes kis bikaborjút is megsimogathattak a látogatók, és egy zebut, azaz egy indiai szarvasmarhafajtát is észrevehettek a legelésző jószágok között. A romantikus alkatúak, és a kíváncsiak – de tulajdonképp minden vendég – nagy izgalommal és csodálattal várta a menyasszony és a vőlegény megérkezését a tradicionális, tűzceremóniával egybekötött indiai esküvő helyszínére. Kétségtelen, hogy ez az esemény volt a rendezvény leglátogatottabb programja szépségének, bensőséges voltának, és vidámságának köszönhetően.
Ez a rendezvény nemcsak a Krisna-tudatú hívők titkosnak hitt életébe való betekintés lehetőségének köszönheti hírnevét, hanem sokszínűségének és nyitottságának is. Jól megférnek itt egymás mellett az indiai ruhákat és ékszereket kínáló árusok, és a kalocsai hímzéseket, tulipános agyagedényeket bemutató kézművesek, a Krisna-tudatos témájú könyveket kínáló helyi szerzetesek és a keresztény szentek arcképével díszített párnákat hímző alkotók is.
Megható látvány volt, ahogy ezen az ünnepen áhítattal imádkoztak a templomszobában a csodálatos oltáron álló Isteni Pár előtt a hatalmas buszokkal érkező nyugdíjas csoportok tagjai, a nemzeti érzelmű motorosbandák bőrbe öltözött vaslovasai, és a meditáló Krisna-tudatú szerzetesek. Krisna-völgy mindenkinek ad egy szeletet a békéjéből, minden idelátogató haza is viszi szívében az itt szerzett élményeket, és szinte biztos, hogy a következő Búcsúban is a híres bengáli köszönést, a Górangát – mely annyit tesz: Légy boldog! – kiáltva lép majd be a Farm kapuján.
