Egy igen érdekes építmény felépítésének lehettünk szemtanúi Krisna-völgyben a méhészet mellett pár héttel ezelőtt. Máthé Katalin építész tanítványai segítségével egy speciális építési módot, a szupervályog technológiát alkalmazva alkotta meg a régi kor hagyományait és a modernkor felfedezéseit ötvöző vályogházat.
Először érdemes áttekinteni a szupervályog technológia eredetének történetét, mely a 20. század Iránjába nyúlik vissza, Nader Khalili kortárs építész műterméig. Az építész elképzelése szerint homokzsákból, szögesdrótból és földből bárki által egyszerűen felépíthető, mégis tartós otthon hozható létre. 1986-ban meg is alapította a California Institute of Earth Art and Architecture ( A föld művészet és építészet kaliforniai intézete) intézetét, melynek filozófiája a négy természeti alapelem egyensúlyán, a művészetet és ember(i)séget szolgáló egységén alapul. Nader Khalili szerint a hét alapelv figyelembevételével- melyek az ívek, boltozatok, kupolák és a föld, víz, levegő és tűz alapelemek-, szinte mindent meg lehet építeni. Ez a struktúra képes ellenállni a hurrikánnak, az árvíznek és a földrengésnek is. Emellett pedig nincs szükség fára, így egy ház felépítése miatt nem kell rengeteg fát kivágni és nincs szükség olyan gyárak üzemeltetésére sem, amelyek cementet, vasat vagy más építkezéshez fontos alapanyagot állítanak elő. A polipropilén zsákon és szögesdróton kívül más mesterséges anyagra nincs szükség. A szögesdrótot is lehet helyettesíteni mogyoróvesszővel.
Nader Khalili azt is elmagyarázta, hogy minek köszönhető ezen épületek stabilitása. Az ok a kagylóhéj szerkezet alkalmazása, ami a tojás felépítésében is látható. Ha egy tojást a két végénél nyomva próbálnak összetörni, akkor nem járnak sikerrel, mert törhetetlen.
A szervezet az évek során több katasztrófa területen is járt és a helybéliek segítségével rövid idő alatt újra tudtak otthont teremteni a rászorulóknak.
Katát legfőképpen Nader Khalili víziójában a természet közeliség gondolata fogta meg, az, hogy spórolva a Föld ajándékaival viszonylag egyszerűen és gyorsan otthont teremthetünk magunknak. A hasonlóan gondolkodó Krisna-hívőkkel egy klímaváltozás konferencián került kapcsolatba, ahol gyorsan kiderült, hogy szemléletük közös nevezőn van a tekintetben, hogy mindketten a természettel harmonizáló életmódban hisznek. Így Kata lelkes lett arra, hogy épít Krisna völgyben egy teszt épületet, melyet a szerzetesek esetleg elvonulásra, meditálásra vagy akár külön kis laknak is használhatnak.
Kata jelenleg a Corvinus egyetem tájépítész karának kertművészeti tanszékén tanárként dolgozik. Előtte az Iparművészeti Egyetem építész szakán, a tasmániai egyetemen és a párizsi egyetemen végezte tanulmányait. A Krisna-völgyi munkáját segítő tanítványai Erasmus ösztöndíjas tanulók, akik a világ különböző tájáról (USA, Franciaország, Németország, Észtország) érkeztek. Kata elszántan érkezett, azt hangsúlyozva, hogy az építészet fontos problémákat képes megoldani és a természetes építkezési módoknak teret kell engedni, nem szabad a kényelembe belesüppedni. Az építkezés során az is bebizonyosodott, hogy a megvalósításhoz nem szükséges nagy szaktudás, elegendő, ha az építész rendelkezik vele, aki csak egy-egy instrukcióval látja el a dolgozókat.
A munkálatok során 20 köbméter földet vödröztek fel 2-3 méter magasra. Az épület minden hurkájánál van egy szögesdrót, vagy mogyoróvessző, ami a stabilitást segíti. Az épület három méter átmérőjű és négy méter magas, azért hogy a víz le tudjon folyni róla. A stabilitását biztosítja a paraboloid ív is, hiszen ezeken az íveken át halad az erő, ami mozdíthatatlanná teszi az épületet.
Aki erre jár, megtekintheti, hátha kedvet kap egy olcsó és gyorsan kivitelezhető lak létrehozásához, mielőtt hosszú ideig tartó, költséges építkezésbe fogna.
