Befőtt, lekvár, szörp. Ha ezeket a szavakat halljuk, sokunknak talán egyből falusi nagymamánk jut eszébe, ahogyan ott áll a nyári konyhában a gyümölcsfák közelében meggyet magozva, vagy kevergetve az édes illatú forró masszát, melyből ízletes lekvár készül.
A nyár gyümölcseinek köszönhetően ez a kép Krisna-völgyben is megelevenedik, persze nagymamáink nélkül, viszont a nélkülözhetetlen hagyományos receptjei mindenképpen felhasználásra kerülnek. A befőzés, lekvár és szörp készítésének titka azóta sem változott, több évszázados tudást rejt magában egy-egy recept. Régen a falubeliek azt is tudták, hogy melyik gyümölcsnek milyen élettani hatása van, melyikben milyen fontos vitamin, ásványi anyag található.
Krisna-völgyben igyekeznek nemcsak a régóta ismert gyümölcsfajtákat meghonosítani, hanem az arborétum részeként újabb fajták is megjelennek, hogy bővítsék az egészséges táplálkozás skáláját.
A június hónap főleg a meggynek és a cseresznyének kedvez. A seregélyek versenyt futva az emberekkel, serényen szedik az érett gyümölcsöket. Krisna-völgy lakói kalákában segítik a kertészek munkáját, nehogy mégis a seregélyek győzzenek. Utána pedig a leszedett gyümölcsöket a befőző helyiségbe viszik, ahol szintén segítenek néhány reggelen át kimagozni a gyümölcsöket.
E két gyümölcs igen gazdag gyümölcssavban, cukorban, káliumban, vasban, illetve bőven tartalmaz B és C vitamint is. A népi tapasztalatok szerint a szárát ha kifőzzük, alkalmas hólyaggyulladás és hasmenés ellen. Ha a kifőzött magokból pedig párnát készítünk, az lazítja az izmokat, csillapítja a hát-és reumás fájdalmakat, sőt csecsemők hasfájására is ideális gyógyír.
A piros ribiszke is említésre méltó a jelenleg termők közül, hiszen szintén gazdag C és B vitaminban, káliumban, kálciumban és foszforban. Honos növényeink közül a legsavasabb, rostanyaga is jelentős, amely javítja az emésztést és étvágygerjesztő hatású is egyben.
Az arborétumban kevésbé ismert, ám vitamindús gyümölcsök találhatóak, mint például a fehér eperfa és a fanyarka. Az eperfa gyümölcse különösen édes mégis azt mondják róla, hogy kissé unalmas ízű. A fanyarka viszont karakteres ízű, puha, édes, gyümölcsének formája és annak íze az áfonyára emlékeztet.
Krisna-völgy tájának festői szépségét a későbbi gyümölcsök is színesíteni fogják dicsőítve a régi, honos gyümölcsfajtákat, mint az alma, körte, szilva vagy a szőlő, melyekből idén szerencsére bő termés ígérkezik.
A kertészeti igazgató, Pártha dász elmondása szerint korai gyümölcsökből már 600 kg-ot feldolgoztak, készült eper, meggy, ribizli és cseresznyebefőtt, eper-és bodzaszörp, illetve eperlekvár a helyiek örömére. Habár úgymond nagyüzemben is készül befőtt és lekvár Krisna-völgyben, a lakók a házuk melletti gyümölcsfákról is szüretelnek és el-eltesznek pár üveggel vagy elajándékozzák a városban lakó rokonoknak. Eme biogyümölcsök értékét az is növeli, hogy nem láttak vegyszereket, így megőrizték az anyaföld által adott egészséges voltukat.
A Búcsúban zöldség-gyümölcs standunknál alma és szeder lesz kapható, illetve megkóstolhatják vitamix italunkat, amely helyi almából, sárgarépából és sütőtökből készült, és a szintén biogyümölcsökből készült barack és körte italunkat.
