Környezettudatosság; önáltatás helyett önellátás
A Krisna-völgyben lakó mintegy százötven fős közösség egyik legfőbb törekvése az önfenntartó és egyben fenntartható életmód megvalósítása. Ennek fontos része a környezettudatos, azaz ökologikus élelmiszer-termelés és háztartásvezetés.
Az önellátó életmód szerint élő közösségek számára szintén a következő alapszükségletek kielégítése a legfontosabb: az élelem és ruházat megteremtése; a gyógyítás; az oktatás; valamint testünk védelme, a lakhatás megoldása. Ha mindez kellően megalapozott, akkor kielégíthetők a közösség elsődleges igényei. Viszont nagyon fontos ezek minősége. Mivel faluközösségünk életét hosszú távra tervezzük, ökologikusan, tehát a környezetre való legkisebb behatással kell gondolkodnunk és cselekednünk. Ez napjainkban többek között azt jelenti, hogy jól kell tudnunk ötvözni a régiek tudását és a korszerű technikát, egyszerre törekedve az egyszerű, környezetbarát és egyben egészséges megoldásokra, és a külvilágtól való függetlenség növelésére. A hagyományos paraszti megoldások is mindig alkalmazkodtak a kor adottságaihoz. Például, amikor még sok erdő volt, a fő építőanyag a fa volt. Később, ahogyan az erdők fogyatkoztak, áttértek a föld nagyarányú építési célú felhasználására. Ma a környezettudatos építészet központi kérdése az energiagazdálkodás.
Krisna-völgyben az ökologikusság cél és következmény egyben, de főként a hála, a tisztelet jele a Teremtő felé. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Istent, Aki gondoskodik rólunk. A védikus kultúra szerint hét anyánk van, és közéjük tartozik a föld is. Ez az alaptézis, amiből a környezettudatos gondolkodásunk ered. Miért mérgeznénk meg vegyszerekkel anyánkat, és rajta keresztül önmagunkat is, hogyha a szükséges élelmet a biogazdálkodás tiszta módszereivel is megtermelhetjük? A védikus társadalomban a király feladata és felelőssége volt a gazdálkodás feltételeinek, például a közösségi használatú raktárak, utak, kutak, öntözőrendszerek biztosítása. A gazdaság valós, kézzelfogható értékeken alapult, például a terményeken. Mivel a gazdaságban megjelent egy nem valós érték, a pénz is, a gazdaság fokozatosan elkorcsosult.
Gyakran nyúlunk vissza a védikus irodalomhoz, ahol elsősorban az elvekre vonatkozólag találunk útmutatást. A gyakorlati megvalósításhoz tanulmányozzuk a hagyományos magyar paraszti eljárásokat, figyelembe vesszük a helyi viszonyokat, a klímaváltozással kapcsolatos teendőket, és a gazdálkodás során a holdnaptárt alkalmazzuk. A régi módszereket több okból sem tudjuk egy az egyben átvenni. Régen például kiszámíthatóbb volt az időjárás, vagyis lehetett előre tervezni. Ma már eszünkbe sem jutna a kalendárium alapján összeállítani az éves gazdálkodási tervet, ugyanis a változékony időjárás ma egészen más stratégiát követel.
A hagyományos, régi és jól bevált stratégiák mellett keressük a modern megoldási formákat is mind a növénytermesztés, mind pedig az életvezetés terén is. Kísérletezünk a szárazságtűrő növényfajokkal és fajtákkal, legyenek bár ősiek vagy újak. Az új fajták között számos ígéretes van, de megfelelő gondozásuk sokszor kényes kérdés. A szép és nagy gyümölcsű fajták gyakran kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben. Fontosnak tartjuk a régi, extenzív fajták génmegőrzési célú szaporítását is. Ami semmiképp sem jöhet szóba, az a genetikailag módosított szervezetek (GMO) termesztése.
Farmunk lakói a háztartás, személyes szükségletek és az energiatakarékosság terén is természetesen környezettudatosan gondolkodnak. Faluközösségünk területére nincs bevezetve elektromos áram, a világítás és egyéb energiaellátás kérdését közösségi épületeinkben aggregátorral, családi házainkban pedig napkollektorokkal, vagy szélerőművekkel, illetve gyertyákkal oldjuk meg. A víz vezetéken keresztül jut el hozzánk, de egyre több természetes kutunk van, illetve tervezzük egy mélyfúrású kút építését, ami az egész közösségünk ellátását biztosítaná. Tisztálkodásunk és otthonuk takarítása, valamint a főzés során is igyekszünk természetes anyagokat használni, hiszen a természet minden makacs foltra, rovartámadásra, illatosításra, és még sok minden másra nagyszerű példát ad, úgy, hogy használatukkal nem veszélyeztetjük a környezetünket.
Termesztésünk teljesen bio módszerekkel történik, a gyümölcs- és szántóföldi rész már hivatalosan is megkapta a bio minősítést. A gabonatermesztés során vetésforgót alkalmazunk, ezért is látni a földeken a gabonák mellett mustárt, lucernát – ami nitrogénben dúsít – és facéliát – amely foszforban dúsítja a talajt. Utóbbi faj remek méhlegelő, így méhészetünk is hasznosítja. Az ősszel beszántott zöldtrágya mellett alkalmanként szerves trágyát is használunk, amit tehenészetünkből és a kertészeti/konyhai hulladékokból nyerünk. Így kapcsolódnak össze mezőgazdaságunk szegmensei, vagyis a tehenészet, a szántóföldi-, zöldség- és gyümölcstermesztés.
A zöldségtermesztésben alkalmazott kiemelt módszerünk a növénytársítás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a megfelelő fajokat ültetjük egymás közelébe, akkor egy finom egyensúly beállta után a növények egymásnak biztosítanak védelmet a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Emellett használunk például mulcsozást, azaz talajtakarást a talaj száradásának és gyomosodásának megelőzésére. A gyümölcsös sorközeibe ribizlit telepítettünk, illetve a közöket kaszáljuk. Idén próbáljuk ki a modern tudomány egyik újítását, az „EM”-et, mikrobák segítségét fogjuk igénybe venni a termőtalaj tulajdonságainak javítására és a komposztképzés gyorsítására.
Az itt termelt gabona egész évre elegendő a közösségnek, a zöldség az igények több, mint felét, a gyümölcs pedig szinte teljes egészét elégíti ki. Szeretnénk rövid időn belül utóbbiak mennyiségét is növelni, hiszen végső soron a teljes önellátásra törekszünk. A termőföldterület nem jelent számunkra korlátot, hiszen meglepően kis területen előállítható a másfélszáz fő számára szükséges betevő falat: gyümölcsösünk és szántóföldjeink jelenleg 3-3 hektárt, zöldségesünk pedig mindössze 2 hektárt foglal el. Az idei évben épült meg háromhajós pincénk, melynek segítségével terményeinket hatékony módszerekkel tárolhatjuk télire is, így ebben az időszakban sem kell, hogy zöldségeket és gyümölcsöket vásároljunk, hiszen természetes tartósítási módszereinknek, és a pince nyári időszakban is ideális hőmérsékletének köszönhetően hosszú időre is el tudjuk tartani az élelmiszereket.
