Isodyana Botanikus kert

A 18 hektáros Isodyana Botanikus Kertet 2001-ben alapítottuk, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Napjainkban 1000 fásszárú, és mintegy 700 lágyszárú taxon alkotja a gyűjteményt.

A kert létrehozásának több célja is volt. A Krisna-völgyben található védikus templom nemzetközileg is ismert zarándokhely a Krisna-hívők számára. Az itt élő közösségnek fontos volt, hogy a zarándokhelyhez és a vendégfogadáshoz méltó környezetet teremtsen, amely esztétikus tájképi megjelenésével, változatos kiültetésekkel teret ad az elmélyüléshez, a meditációhoz, a szakrális élményhez, és a kikapcsolódáshoz egyaránt. A 3 km hosszú zarándokútvonal mentén tizennégy - külön kiépített - szent kert is található. A Botanikus Kert egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről kapta nevét: "Isodyana", amely annyit jelent "Az Úr kertje".

Az Isodyana Botanikus Kert tájképi kert stílusjegyeit hordozza, s fokozatosan egy fenntarthatóbb környezetté formálódik, élőhelyéül szolgálva számos megritkult, érzékeny növény- és állatfajnak ( 12 védett hazai növényfaj, 125 madárfaj, változatos, gazdagodó fauna). Kiemelt szempont volt az is, hogy kipróbáljunk olyan növényfajokat- és fajtákat, amelyek hasznosítása fontos az önellátás körülményei között, például a gyümölcsök, magvak, díszítő- és kézműves alapanyagok, virágok, gyógynövények, méhlegelők, építőanyagok, stb., majd az évek múltával a tűzifa-felhasználás is. Ehhez kapcsolódóan 2011-től látogatható az "ökológiai gazdálkodás tanösvény" 6 állomása, amely sok hasznos információt ad az érdeklődőknek. Ugyancsak cél volt olyan hazai és egzóta növény fajok gyűjteményes keretbe válogatása, amelyek a legszebben díszlenek nálunk, illetve tűrik, elviselik az éghajlatváltozás hatásait, a fokozódó időjárási szélsőségeket. Részben emiatt a növény csoportosítások nem rendszertani besorolás vagy földrajzi származás alapján tervezettek, hanem a kiültetéseknél - természetesen a tájesztétikai szempontok figyelembevételével - az adott növényfaj ökológiai igényei a mérvadóak.

Somogy változatos talajtani és mikroklimatikus adottságai jó lehetőséget kínálnak arra, hogy egymáshoz viszonylag közel kerülhessenek a nedvesség és páratartalom szempontjából igényesebb, valamint a szárazságot jobban tűrő fajok. Az elhelyezéseket segíti még a völgyben található két nagyobb és négy kisebb felületű dísztó.

A kert fiatal volta miatt fészkelő odúk kihelyezésével támogattuk a madárfajok megtelepedését, igy pótolva a koros fák hiányából fakadó élőhelyi igényeket. Ez is hozzájárult, hogy az elmúlt 22 év alatt jelentősen emelkedett a helyben megfigyelt madárfajok száma. 125 madárfaj előfordulásáról tudunk, amelynek kétharmada fészkel is.

A botanikus kert területén (a környező erdősítéseket leszámítva) több mint 1.500 koros fát, 60.000 erdészeti csemetét ültettünk el. Krisna-völgy teljes területén az erdősítésekkel együtt az elültetett fák és cserjék száma eléri a 400.000 példányt, amely igy 24 %-os erdősültségi állapotot eredményez (magasabb a magyarországi átlagnál).

A gyűjtemény döntő része olyan fajokra alapul, amelyek kötődnek a védikus kultúra szellemiségéhez, de ez nem feltétlenül a földrajzi származást (tehát nem csak ázsiai, azon belül indiai taxonokat) jelenti. A Plumeria rubra erre egy jó példa, amely csak a középkorban került a vaisnava kultúrába, de elterjedtsége és vonzó tulajdonságai miatt mára szinte honosnak tekintik Indiában. Ugyanakkor a Botanikus Kert nagy hangsúlyt fektet a meglévő természetes (tájban honos) növénytársulások, élőhelyek megóvására is, így számos hazai fásszárú és lágyszárú faj megfigyelhető a látogatók számára.