Egy év a zöldségkertben
Krisna-völgy biokertészete a faluközösségnek immár két és fél évtizede szolgál – a természettel együttműködve – egyik éléskamrájaként. Az önellátáson kívül a kert célja a hagyományos, szelíd zöldségtermesztés módszereinek, eszközeinek, filozófiájának bemutatása és átadása a látogatók számára. Jelen írás a zöldségkert egy teljes szezonjáról ad rövid áttekintést.
Kezdetek
A szezon évről-évre a tervezéssel kezdődik: Mit, mikor és hogyan. Mivel az ember által létrehozott agroökoszisztémák (esetünkben a biokertészet) sokkal érzékenyebbek, mint a természetes rendszerek, fontos a jól átgondolt tervezés, különben az elkövetett ballépések láncreakció szerűen hathatnak nem csak a mi rendszerünkre, hanem a természetes rendszerek életére, összességében az egész bioszféra életére is. Jól megfigyelhető ez a jelenségsorozat napjainkban. Egy jól átlátható terv megfelelő kiindulási alapot ad az évnek. Ekkor készül a gazdasági terv, a veteményeskert ültetési terve -az egymást segítő növénytársításokat alapul véve-, és a vetésforgóban is elhelyezzük a növényeket úgy, hogy az egymásra és a környezetre gyakorolt hatásuk kedvező legyen. Kiválasztjuk az igényeinknek (korai, késői, friss fogyasztás, tárolás…) legmegfelelőbb fajtákat, számba vesszük az eszközöket, előkészítjük a palántázót. Közben az üvegház még télvíz idején is szolgál frissen szedhető terményekkel, hidegtűrő levélzöldségekkel, a terménytárolóból pedig szükség szerint hozzájutunk a hosszú tárolási idejű zöldségek és a különböző módszerekkel – főleg befőzéssel – tartósított élelemhez.
Március eleje
Február végén, március elején kezdődik a palántanevelés a magvetéssel. Erre a kis süllyesztett, kályhával fűtött üvegházainkat használjuk. Zömében saját magfogásunkat vetjük vissza, erre a konstans fajták a legalkalmasabbak. Palántaneveléssel előrébb hozhatjuk a betakarítás kezdetét és nagyobb termésátlagot érhetünk el. Főleg a melegigényes növényekből nevelünk palántákat. Hasznos a magokat vetés előtt komposztteában vagy gyógynövényes lében áztatni, javítja a kelési arányt, véd a palántadőlés ellen.
Az üvegházban és a fóliában közben „felébredtek a téli álomból” az ősszel vetett zöldségek: rukkola, koriander, fejes saláta, melléjük kerülhet a hónapos retek, kínai kel és a változatos íz- és színvilágot adó keleti levélzöldségek.
Amint az időjárás engedi, kezdődik a kinti területek előkészítése a vetéshez. A talaj megfelelő tápanyagutánpótlására a tehénvédelmi központunkból kapott istállótrágya, a növényi hulladékokból, istállótrágyából készített komposzt és a kőzetőrlemények szolgálnak. A hidegtűrő növények (ilyen pl. a sárgarépa, fehérrépa, borsó…) megfelelő időjárás esetén már vethetőek, a sorközökbe pedig érdemes spenótot vetni: korán kel, takarja és lazítja a talajt, megúszhatunk vele néhány kapálást, virágzás előtt kitermelve a sorok közé terítve kiváló zöldmulcs alapanyag. Azokba a sorokba és területekre, ahova csak később kerülnek növények, mustárt vethetünk. Javítja a talaj szerkezetét, gyors takarást biztosít, riasztja a kártevőket, később pedig mulcsnak sem utolsó. A talaj állandó takarását meghálálják a talajlakó élőlények, cserébe felássák és a növények számára könnyen felvehető tápanyagokkal töltik meg a talajt kis barátaink.
Április-május
Áprilisban helyére kerül a krumpli, folytatódik a vetés, edződnek a palánták, a korai zöldségfélék már alapanyagot adnak a konyháknak.
Májusban a palánták már végleges helyükre kerülnek, a fóliák és az üvegház megtelnek lakókkal: paradicsom, paprika, uborka, karela és okra palántákkal.
Kártevők legjobb ellenszere
A krumplisorok között suhognak a kapák, menetrend szerint megérkeznek a zöldségnövények „kártevői” kisebb-nagyobb számban.
A legkifizetődőbb védekezés ellenük a megelőzés, az élő talaj, az erős növények és a fajgazdagság. Ha mégis elszaporodnának különböző növényi ledvekkel, komposztteával, fahamuval védekezhetünk.
Nyári munkák
Hamar megérkezik a nyár, a tavaszi munka gyümölcseinek javát ilyenkor arathatjuk le. Megállás nélkül folyik a szedés egészen szeptember végéig, nagy mennyiségű zöldség kerül feldolgozásra ilyenkor a befőzőüzemben. Befőttek, csatnik, savanyúságok, zöldségkrémek készülnek belőlük.
A nyár elejéig lekerülő termények helyére júliusban és augusztusban másodvetésként sokféle növény jöhet szóba: a különböző káposzta féléktől kezdve a salátaféléken át a gyökérzöldségekig. Másodvetésre főleg a rövid tenyész idejű fajtákat érdemes használni.
Őszi hónapok
Az őszi hónapokban a tárolásra termelt zöldségek betakarítása folyik (sárgarépa, burgonya, cékla, sütőtök…), ezek mind a terménytároló pincébe kerülnek és egészen a következő szezon elejéig kitartanak. A betakarításban az ökreink nagy segítséget nyújtanak.
A fő növények lekerülése után a fóliákat és az üvegházat ismét a hidegtűrő spenót, salátafélék, koriander veszik birtokba, a külső területeken pedig gondoskodunk a téli talajtakarásról: a gyorsan fejlődő mustár kiváló erre, mire a tavaszi munkákra kerül a sor, a gereblyével könnyen szétmorzsolható maradványai borítják a talajt.
Ha szeretnéd látni mindezt élőben, Krisna-völgy és a biokertészet az év minden napján látogatható. Sőt, tanfolyamaink lehetőséget adnak a műhelytitkok elsajátításához, tapasztalataink átadásához.
✿✿✿
Szeretne eltölteni akár több napot is Krisna-völgyben, vagy Csoportjával fesztiválprogramunkon részt venni?
Kérjük, hívja fel Turisztikai Szervezőnket a +36 30 436 39 00 -es mobilszámon, aki szívesen segít Önnek programja összeállításában!
✿✿✿
