Tehénvédelem

Krisna-völgyben komoly lépéseket tettünk az önellátó biogazdaság fejlődése érdekében az utóbbi években. Százötven hektáros területen mutatjuk be az önfenntartás alapját képező gabona, zöldség, gyümölcs termesztését a kívánatos mennyiségben és változatosságban.
A földművelés mellett a termelés alappilléreit jelentő állatokat, teheneket és ökröket is tartunk. Egy vegetáriánus szemléletmódú közösség a tejükért gondozza ezeket az állatokat. Ez az élelmiszer fontos táplálék minden ember számára. Tartalmaz minden létfontosságú vitamint és fehérjét, forrón fogyasztva pedig segíti a finom agyszövetek kialakulását. Templomi konyhánkon számos édességet, illetve joghurtot, házisajtot készítünk belőle.
Ezeknek az állatoknak a földművelésben végzett munka és a tejadás mellett nagy szerepe van a Krisna-tudatúak társadalmában. A vaisnavizumus – azaz a Krisna-hit – szentírásai elítélik az állatölést, és a tehenek tejét nagyra becsülik. Indiáról szinte mindenkinek a szent tehenek jutnak eszébe. Erre a filozófiai tételre a Védák adnak magyarázatot. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra, amit sokféle területen lehet, például az étkezésben, a templomi imádatban, az egészségügyben.

Teheneket tartani úgy, hogy valaki gondoskodik róluk és nem öli meg őket, nagyon jámbor cselekedetnek számít. A védikus tanítások szerint a tehenek védelme nélkül nem lehet fenntartani a lelki kultúrát, a lelki kultúra nélkül pedig lehetetlen elérni az élet célját. Istent ezért szanszkritul go-bráhmana-hitáyának nevezik, azaz a tehenek és Isten szolgáinak védelmezőjének. Sajnos, mivel a jelenkorban nincsen tehénvédelem, s nem becsülik nagyra ezt a kultúrát, mindez veszélyben forog. Ha az emberi társadalom fel akar emelkedni, vezetőinek követniük kell a Bhagavad-gítá szentírásának tanításait, és védelmezniük kell a teheneket, és a lelki kultúrát. – magyarázza A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója.
A tehénvédelem tehát nem csak állattenyésztést jelent. A különbség a két dolog céljában van. Az állattartás alapja gyakran az állatok kihasználása, közben nem véve tudomást érző élőlény voltukról. A cél a minél nagyobb haszon elérése. A tehénvédelem esetében már maga a kifejezés is azt sugallja, hogy itt másról van szó. Valójában a tehenek védelme a tökéletes társadalmi rendszer alapja, ami enélkül nem is létezhet. A tehenek Isten, Krisna kedvenc állatai. Amikor Krisna megjelent ebben az anyagi világban, azt is megmutatta, hogyan kell védelmezni ezeket az állatokat. Emiatt mi is nagyon személyesen kezeljük őket.

A Farmunkon élő jószágainkak külön nevük van, hiszen mindannyian más-más személyiséggel, tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem kihasználni szeretnénk őket, hanem megfelelő módon gondoskodni róluk, s amit adnak, elfogadjuk. E közvetlen egymásrautaltságból és kapcsolatból fakad, hogy tejükért, anyai gondoskodásukért cserébe mi is mindent megadunk nekik, amire szükségük van, és életük végéig teljes felelősséget vállalunk értük. A legerkölcstelenebb dolognak tartanánk, ha öregkorukra vágóhídra küldenénk őket, csak mert tovább már nem “hasznosak” a számunkra. Ezt jelenti a hála érzése, ami a mai kultúrából kiveszni látszik, pedig nagyon fontos.


Az ökrök helyzete is ehhez hasonló. A mai társadalomban a bikák eleve esélytelenül születnek. Csakis valamelyik húsboltban végezhetik. A védikus kultúrában azonban olyan a kapcsolat velük, mint az apával. Ők gondoskodnak rólunk – akár az apa a családról –, s mi is gondoskodunk róluk. Hatalmas erejükkel segítenek a gabonatermesztésben, a földművelésben. Szántunk, vetünk velük, és a szekér elé fogjuk őket, amivel árut szállítunk. Amikor az állatok már kiszolgált kort értek el, „nyugdíjazzuk” őket minden gondoskodást megadva nekik, és ha eljön az idő, a természetes folyamatok útján szenderülnek jobblétre. Ezután pedig elhamvasztjuk a testüket, ahogy azt a védikus kultúrában előírtak szerint javasolják.
Krisna-völgyben jelenleg 35 tehén és ökör él. Istállójuk, amely nagyon komoly kiszolgálást jelent az állatok számára, most bővül egy új, ökrök számára készülő részleggel. A legkívánatosabb elosztásban és felszereléssel készül az épület, amelyben harminc ökör kaphat helyet, emellett még harminc tehén fér el kényelmesen az istállóban. Nagyjából egy ekkora állományról tudunk majd a jövőben gondoskodni a Biofarm területén, ezért tudunk felelősséget vállalni. Természetesen a legelőket is ennek megfelelően alakítjuk. Ugyancsak fontos cél, hogy az ökrök is hasznosan le legyenek foglalva. Épül járgány, malom, szecskázó, amelyet mind ökrös hajtásra tervezünk.

A tehenek megölése nagyon nagy mértékben hozzájárul a mai kedvezőtlen világhelyzet, az élelmiszerárak emelkedése és a klímaváltozás kialakulásához. Amikor az emberek állatot ölnek, vagy a húsfogyasztás révén hozzájárulnak azok leöléséhez, akkor kivész belőlük a kegyesség. Kegyetlenek lesznek, s nemcsak az állatokkal, hanem minden élőlénnyel, így az emberekkel szemben is, ez pedig háborúkhoz vezet. Új betegségek ütik fel a fejüket, mint például a kergemarha-kór. Ennek elterjedéséért az emberek felelősek, mert leölt, beteg birkák hús- és vérlisztjét keverték a tehenek táplálékába, utána pedig megették a húsukat. E tett visszahatása, hogy egy új kórral kell szembenézni.

Az élelmiszerek rendkívül magas ára, és az időjárás változása szoros kapcsolatban van nem csak a tehenek, hanem más, húsuk miatt tartott állatok tenyésztésével.Világszerte kevesebb az erdőterület és a folyóvíz, mert az érintetlen földdarabokat az állattartásba vonják be, és nemritkán az addig növénytermesztésre használt szántókat is. Az itt tartott jószágoknak azonban nem tejükért és munkájukért cserébe viselik gondját: a húsboltok megtöltésére szánják őket. A WHO nemzetközi kutatásai szerint egy átlagos méretű föld, melyen a húsukért tartanak állatokat, csupán 2 embert tud ellátni, hiszen a hús nagyon drága, és kevesen jutnak hozzá. Míg, ha ezt a földet gabona és más zöldségek termesztésében foglalják le, úgy 20 ember élelmiszerigényei elégíthetők ki.
Ahhoz azonban, hogy ez a szemléletmód meghonosodjon, hogy mások is kövessék ezt a példát, mentalitásbeli változásra van szükség. Az állatokra és földművelésre alapozott életmód nem új keletű. A két háború között még Magyarországon is így éltek az emberek, de az új technikai vívmányok felcsillantották a kényelmesebb mindennapok lehetőségét, és ez szétzilálta a mezőgazdaságot. Megjelentek a traktorok, ehhez a nehézipar és a szerszámgyárak. Az emberek a városokba vándoroltak, és bár most is mindenki a földből él, a társadalom struktúrája átalakult. A korábbi 50–60%-ról 8–10%-ra csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Az egyensúly ismételt megtalálásához a termelésben át kellene állni a felhalmozásról a szükségletek kielégítésére, s az ipari fejlesztés helyett a kisközösségi vagy családi földművelést kellene előtérbe helyezni. Ha fenntartható civilizációt keresünk, akkor a védikus, lelki kultúra egy valódi alternatíva, amelynek megvalósításához az előbbi intézkedések elengedhetetlenek lennének. Ha mindenki a védikus kultúra szerint élne, a tehenek tartása nem okozna gondot. Az ökröket a traktorok szorították ki, az ő munkájukhoz viszont házilag is el lehet készíteni a szerszámokat, nem kell hozzá nagyipar. Ez környezetvédelmi és munkaerő-piaci szempontból is kedvező volna. Ez azonban elsősorban nem a hétköznapi ember, hanem a vezetők felelőssége.
A vegetáriánus táplálkozás és a tehenek védelme tehát példaértékű erővel bír. E helyzet megváltoztatásához azonban hatalmas lépésekre van szükség a társadalom részéről. Az első és legfontosabb intézkedés a vágóhidak bezárása lenne. “Azok az állatok, akik látták a vágóhidat, halottak. Azok az emberek, akik látták a vágóhidat, vegetáriánusok.” E lépések hatására jelentősen csökkenne a húsfogyasztás, az emberek nemcsak egészségesebbek és jámborabbak lennének, de kevesebb betegséggel, szenvedéssel járna az élet. Az élelmiszerhiány sem jelentene problémát, és a környezetre való káros behatások is csökkennének. Az egyének felelőssége azonban saját életmódjukban rejlik.  A termelésben át kellene állni a fölösleg termeléséről a szükségletek kielégítésére, s az ipari fejlesztés helyett a kisközösségi vagy családi földművelést kellene előtérbe helyezni.

Ha fenntartható civilizációt keresünk, akkor a védikus kultúra egy valódi alternatíva, amelynek megvalósításához az előbbi intézkedések elengedhetetlenek lennének. Ez elsősorban nem a hétköznapi ember, hanem a vezetők felelőssége.

  • további információ: Árjadéva dásza (Lakatos Attila)
  • mobil: +36 30 279 26 95
  • e-mai: ad@1108.cc

Tehénvédelmi Központ Videók:

Share
Ezt a cikket eddig 26,266 látogató olvasta.

Hozzászólások

15 hozzászólás

  1. szubotaj
    2009 február 17. 01:08:02

    Gyönyörű szemlélet. Én is szeretem a marhákat, piros-tarka van is otthon, szürkét tervezek. Viszont nem ismerem a gépeket, eszközöket, amik alkalmasak az ökörhajtásra. Ha ebben segitenétek, küldenétek leirást, azt nagyon megköszönném. Meg tudom csinálni, ács- és kovácsmunka megoldható otthon, de nem tudom, hogy mi az, amit el akarok késziteni. Segitségeteket előre is köszönöm.

  2. spd
    2009 február 18. 19:24:24

    Kedves Szubotaj!
    Kérésedet továbbítottuk a tehenészet vezetőjéhez, akitől hamarosan megkapod az infókat.
    Krisna-völgy lakói

  3. Dióssy Gábor
    2009 február 21. 11:29:01

    Kedves Krisna-hívő barátaim!

    Nagyon szép cikket írtatok, amiről eszembe jutott kedves barátom, Ghanasyama das (akit én csak Gopának hívok), aki nagy szeretettel mutatta nekem a teheneket Krisna-völgyben. Gondolom, még mindig tehenészkedik, ha lehet, kérlek adjátok át üdvözletemet neki és feleségének, Karmikának (remélem jól írtam) és kisfiának, Karuna-Syama-nak. És köszönet a karácsonyi lapért.

    Üdvözlettel,

    Dióssy Gábor

  4. agi
    2009 március 7. 15:48:47

    Kedves Gábor!
    Köszönjük a kedves hozzászólást! Üzeneted továbbítottuk Ganasjáma dásznak, Karunika dévi dászinak és kisfiuknak, Karuna-Sjámnak! “Gopa” természetesen még mindig a Tehenészetben szolgál.

    Gouranga!
    Sörös Ágnes

  5. Ráchel
    2009 szeptember 10. 04:52:23

    Kedves barátaim!
    Én régóta nagyon közel érzem magam a tehenekhez, és ezért a tejhez is. Viszont amióta tudom, hogy a tejtermelés a legtöbbször az állatok szenvedésével jár, igyekszem nagyon keveset fogyasztani belőle. Most nagy megkönnyebbüléssel olvastam cikküket, melyben ilyen példamutató tisztelettel és szeretettel írnak ezekről a csodálatos lényekről. és újra felcsillant bennem a remény: ihatok tejet úgy, hogy azzal nem az állatok szenvedéséhez és halálához, hanem kiteljesedett életéhez járulok hozzá. Ezért a kérdésem az lenne, hozzájuthatok-e, és ha igen, milyen módon az önök teheneinek tejéhez.
    Előre is köszönöm a választ.

  6. csernak bea
    2009 október 26. 19:40:30

    kedves testvérek!
    szeretném megkérdezni tőletek,mit tesztek a minden évben születendő kis bocikkal? Nekem kecskéim vannak, a család vegetáriánus, a tejért,sajtért tartom őket.Sajnos nem tudom a szaporulattal mit lehet tenni, mert élelmezési célra nem adom őket. A lányokat megtartom, de már túlszaporodtunk. A fiú állatok szeretetből velünk élnek,de már nincs kapacitás. Állatainkat sosem ölnénk meg, ők a családunk tagjai, nevük van,szeretnek bennünket, bíznak bennünk és mi szintén.Ha módotokban áll megosztani velünk, hogy Ti hogy oldjátok meg ezt a kérdést szívesen venném ha megosztanátok velünk. Köszönöm előre is!

  7. ábrahám
    2010 január 30. 12:32:20

    Én nagyon szeretem a teheneket.
    Nem értem hogy miért bántják a teheneket.
    Nem csak mert jó tejelők hanem nagyón aranyosak a kis borjak.

    Irta. ábrahám

  8. Vámos Balázs
    2010 június 24. 08:24:38

    Ti hogyan gondolkodtok a vágóhidak bezárásáról, hogyan érnétek el,
    minden megoldás érdekel… S E G Í T E N É K !!! Köszi!!!
    http://WWW.GLOBALISFELMELEGEDES.INFO
    http://WWW.VEGETARIANUS.INFO
    http://WWW.SUPREMEMASTERTV.COM/HU

    Vámos Balázs

  9. nagy lajos
    2010 november 28. 09:47:55

    Üdv mindendenkinek! Minden elismerésem a Tiétek! Bár mindenki így gondolkozna s élne az adott lehetőséggel.Kár,hogy ebben a rohanó!világba sokan,csak az anyagiakat tartják szem előtt Üdv és SOK SIKERT! mLalipapa (58)

  10. Moncsi
    2012 december 4. 17:04:29

    A kerdes, amit Csernak Bea tett fel,engem is erdekelne. Folyamatos tejtermeleshez folyamatos borju szuletesek kellenek. 35 tehen es okor nekem igy kevesnek tunik ahhoz, hogy mindig legyen tejecske. Egy tehen (azt olvastam) 20 ev korulig el boldog korulmenyek kozott. Azt viszont nem tudom, meddig tud (szabad neki) szulni egy tehen, hany eves koraig? A kisborjak eleg gyorsan nonek, akkor a volgy tehen-populacioja (hely, legelo) is noni fog, ha szukseges?

    Mellesleg orulok, ha tenyleg tiszta szeretetben vannak tartva, a szuletendo borjak IS.
    🙂

  11. spd
    2012 december 18. 16:45:06

    Kedves Moncsi!

    Kérdését továbbítottuk Tehénvédelmi Központunk vezetőjéhez, aki hamarosan választ ad az Ön által feltett kérdésekre.

    Üdvözlettel: a Krisna-völgyiek

  12. Kálmán Zita
    2014 június 9. 18:37:38

    Kedves Krisnavölgyiek!

    nagyon tiszteletreméltó, amit csinálnak. A szeretettel tartott tehenektől származó tej és tejtermékek engem is érdekelnek: jut-e a farmon eladásra is? Ha igen, akkor azt hol értékesítik?

    Köszönettel,

    Kálmán Zita

  13. spd
    2014 július 16. 14:32:21

    Kedves Zita!

    Kérdését továbbítottuk a Tehenészetünk vezetőjéhez aki, hamarosan válaszol Önnek.

    Üdvözlettel: a Krisna-völgyiek

  14. Ásó Zsolt
    2015 október 17. 15:59:13

    Hare Krisna!
    10-es és 6-os kérdezőknek adott tanácsoknak én is nagyon örülnék.
    Hol lehet olyanról olvasni ?
    Köszönöm!

  15. Kundalata devi dasi
    2015 november 5. 11:47:05

    további információ: Árjadéva dásza (Lakatos Attila)
    mobil: +36 30 279 26 95
    e-mai: ad@1108.cc