Hogyan készül a jó komposzt?

Komposz előkészítés Krisna-völgyben

A következőkből megtudhatjuk azt, hogy hogyan készül a jó komposzt. A “Biokertész tanfolyam” blog egyik szerzője Kundzsa Bihári dévi dászí, így ír erről: “A komposztáláshoz már régóta vonzódok. Az a föld ami leginkább az erdei talajhoz hasonlítható– illatos, puha és élettel teli- végtelenül kedvező a növények fejlődéséhez. Egyik kedvenc könyvem –Marie-Luise Krenter, Biokert– komposztról szóló fejezete ezzel a mondattal kezdődik: Minden biokert lelke a komposzt. Az egész évben összegyűlt „hulladék” alakul át humuszban anyaggá, amely hozzájárul a kert talajának táplálásához. Mi is ez az átalakulás? Az anyagot milliónyi apró élőlény járja át, új formát ölt, megváltozik az

összetétele. Egyszerű szóval korhadásnak nevezhetjük ezt a folyamatot. A korhadáshoz szükség van hőre, levegőre és nedvességre. Ezek hiányában beindul a rothadás, ami bűzös légkört teremt, gyakran legyek és patkányok lakhelyévé válik. A humusz nem más, mint mikroorganizmusok és talajlakó állatok anyagcsereterméke.

Mivel ezek életéhez szükség van levegőre és nedvességre, a komposzthalmot úgy kell kialakítani, hogy laza szerkezetű legyen. Száraz időben nemcsak az ágyásokat, hanem a komposztot is kell öntözni, persze az se jó ha ezt túlzásba visszük. A megfelelő nedvességet egy nedves, de nem csöpögő szivacshoz hasonlíthatjuk.

A hőt, ami a helyes korhadáshoz szükséges a mikroorganizmusok az anyagcseréjük által fejlesztik, a korhadás levegőkedvelő folyamat, a rothadás levegőszegény körülmények között történik.

A nem megfelelő komposzt veszélyes a növényekre is. Betegségek, kártevők jelenhetnek meg, vagy a rothadó anyagokkal érintkező gyökerek el is pusztulnak.

A jó komposztot gondosan kell megtervezni:

1) Megfelelő hely kiválasztása: kedvezőtlen a tűző napfény, a hűvös árnyék és a szárító szél. Széltől védett, világos félárnyék- a megfelelő elnevezése lehet a helyszínnek.

2) Megfelelő méret: Ez függ a kert méretétől, de javaslom, hogy a halom szélessége 1,5- 2 méter legyen, míg a hosszúságát mindenki saját igényei szerint határozza meg. A magassága nem haladhatja meg a másfél métert.

3) Megfelelő talaj: Kezdettől fogva tervezzük olyan gondossággal, hogy ne kelljen a komposztáló helyét megváltoztatni. Ahol egyszer sikerült beindulnia egy komposztálónak, ott visszamarad a sokrétű életből valamicske. E maradványok baktériumokkal és gombákkal olthatják be a következő komposzthalmot. Az is nagyon fontos, hogy a komposztot élő talajon készítsük el, onnan ugyanis megszámlálhatatlanul sok élőlény kapaszkodik fel a halmokba, például földigiliszta. Amiatt, hogy a komposzt alján ne alakuljon ki pangó víz, jó ásni egy 10-20 centiméter mély gödröt. Ha agyagos talaj található a kertben, akkor ezt jó feltölteni homokkal, viszont ha homokos talajú kert, akkor töltsön humuszos agyagot a komposzt alá. Ezeket az alapokat hagyjuk érintetlenül, mindig erre helyezzük a készülődő komposzthalmot…”

Forrás: Krisna-völgyi biokertészt tanfolyam

Amikor Krisna-völgyben jár a családjával feltétlenül tekintse meg a biokertészetünket is!

——————————————————————————————————–

Kérjük, hogy adója 1%-nak felajánlásával segítse a törekvéseinket!

Technikai számunk: 0389

Köszönjük a felajánlását!

Share

Kövessen bennünket twitteren és iratkozzon fel RSS csatornánkra! | (Mi ez?)


spd - 2010 március 5. Hozzászólások RSS | Ezt a cikket eddig 4 387 látogató olvasta. | Nem fogadunk hozzászólásokat és pingeket.