Arborétum

Krisna-völgy egy biofarm, ahol figyelünk a gazdálkodás minőségi összefüggéseire, a természetes kapcsolatokra, s emiatt az élővilág nemcsak fennmarad, de gazdagodni látszik. Az élőhelyek megóvásával, valamint új élőhelyek kialakításával egyre több növény- és állatfaj talál otthonra, és a lehetőségek még korántsem feszítik ki kereteiket.
2001-ben alapított botanikus kertünkben immár 510 fa- és cserjefaj látható, közte számos ritkaság az öt kontinensről. Gyűjteményes kertünkben az ázsiai eredetű növények vannak túlsúlyban. Kuriózum néhány himalájai és észak-indiai cserje, de bambuszaink és dézsás növényeink is szépen fejlődnek.
A tájban honos lágyszárúak között tucatnyi védett növény is fellelhető, mint a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), vagy a Dél-Dunántúlra jellemző májvirág (Hepatica nobilis), a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) és a szártalan kankalin (Primula vulgaris).
A madárfauna évről évre bővül, eddig 102 fajt figyeltünk meg, melyek egy része vonuló vagy téli vendég, de nagyobb része fészkel is (Magyarországon több mint 370 madárfaj él). Legszebb közülük a gyurgyalag (Merops apiaster), de meglepetésként elénk kerülhet a selyemgém (Ardeola ralloides), vagy a réti sas (Haliaetus albicilla), amelyek a közeli Kis-Balatonról és Boronkáról kóborolnak erre.
Szintén e vidék jellemző állata a borz (Meles meles) és a fokozottan védett vidra (Lutra lutra). Bár az utóbbi nálunk csak vándorlásai alkalmával tűnik fel, olyankor annál izgalmasabb a jelenléte. Kétéltűek és hüllők is gazdagítják e szent helyet.

Köztük említést érdemel a Krisna-völgy tavaiban felbukkant mocsári teknős (Emys orbicularis), a majdnem teljes békapaletta, vagy a ritkábban látható pettyes gőte (Triturus vulgaris). Az ízelt lábakon és hártyás szárnyakon mozgó élőlények száma sem csekély. Leglátványosabb képviselőik a lepkék, főként a mézillatú virágágyások körül röpködő zúgólepkék (folyófűszender, kacsafarkú szender, stb.), pillangók (fecskefarkú lepke, farkasalma lepke, kardoslepke). Gyümölcsöseinkben néha feltűnik a nagy pávaszem (Saturnia pyri).